Tools · Adatvizualizáció

A világ édesvízkészlete
2030-ig

Az emberiség egyik legkritikusabb kihívása: régiónként más és más formában, de globálisan összefüggő folyamatként. Aszály, gleccserolvadás, változékony monszunok, tározópárolgás, sótalanítás — interaktív előrejelzés 2030-ig.

Forrás
ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) · Világbank · FAO (Food and Agriculture Organization — az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) · IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change — Éghajlatváltozási Kormányközi Testület)
Együttműködés
Equora Institute × GoHalve
Frissítve
2026. június

Interaktív térkép — kattints egy régióra

Kihívás típusa: Aszály Gleccserek Monszun Sótalanítás Párolgás
Globális előrejelzés · 2030
50%
az emberiség fele él majd vízhiányos területen
Az emberi vízfelhasználásból
85%
megy mezőgazdaságba — iparra és ivóvízre csak 15% jut
Rejtett veszteség
~7%
tárolókból és tározókból elpárolgó édesvíz aránya
Érintett régiók
10
különböző típusú vízválsággal küzdő terület

Kontextus

Miért
most?

A vízválság nem jövőbeli fenyegetés — már zajlik. Az IPCC 6. értékelő jelentése szerint a klímaváltozás a vízrendszereket érinti legerősebben: a gleccserek olvadása, a csapadékminták szélsőségessé válása, és a tározókból elpárolgó hatalmas mennyiségek együttesen drámai készletcsökkenést okoznak.

A GoHalve × Equora együttműködés célja, hogy ezeket az összefüggő folyamatokat vizuálisan érthetővé tegye — régió-specifikus kontextussal, nem globális átlagokkal.

Az emberi felhasználásból 85% a mezőgazdaságra jut, miközben a világ tározóiból évente a teljes emberi vízfelhasználás ~7%-ával egyenértékű mennyiség párolog el — ezt általában nem számítják bele a „fogyasztásba". 2030-ra a jelenlegi trendek alapján az emberiség fele él majd olyan területen, ahol a vízkereslet meghaladja a természetes utánpótlást.

Forrás: IPCC AR6 (6. értékelő jelentés) · FAO AQUASTAT (globális vízgazdálkodási adatbázis) · World Resources Institute · Nature Climate Change 2023

Legfontosabb adatok